Támogatott lakáshitel

Kis érdekesség

Az 1990-es években uralkodó magas infláció mellett csak magas kamatokra lehetett bármilyen lakáshitelhez hozzájutni, ezért a 2000-es évek második felétől megszokott évi több száz milliárd Ft-ra rúgó lakáshitelezés egyáltalán nem létezett. A kormányzat ezt felismerve és bízva abban, hogy a gazdaság rendszerváltás utáni konszolidálódásával mind az infláció, mind a kamatok le tudnak menni a 10 % alatti tartományba, az évezredfordulón bevezette az ún. támogatott lakáshitelt. Előtte ugyanis csak 15-30% között éves kamatozású piaci hitelekhez lehetett hozzájutni. Az államilag támogatott lakáshitelekkel a fiatalok első lakáshoz jutását szerette volna elősegíteni. Eleinte elég szigorú, aztán egyre lazább feltételek mellett lehetett ezekhez hozzájutni. Az állami támogatás a hitelért kért banki kamatot egy egészen elfogadható, 5-6%-os szintre vitte le, így aztán néhány év alatt akkora népszerűségre tett szert, hogy a kamattámogatás már sok száz milliárd Ft költségvetési kiadást okozott évente. Miért? Mert a bankok továbbra is a viszonylag magas, 10-15% közötti piaci forinthitel kamatokból indultak ki és igen jelentős, a teljes kamatköltség akár több mint felét is kitevő állami támogatás kellett ahhoz, hogy az egyébként magas kamatkörnyezetben kedvező áron lehessen lakáshitelhez jutni.

Hogy ez mekkora különbség, elég egyszerűen kikalkulálható: egy 10 milliós hitelnél évi 5% kamatkülönbség évi 500.000 Ft kamatkiadástól kímélte meg a hitelfelvevőt, azaz havi több mint 40.000 Ft támogatást élvezhetett! Ez kb. annyi volt akkor, mint egy átlagos háztartás teljes havi rezsi kiadása.

A támogatás bevezetésének hatására óriási fellendülés következett be a lakásépítések terén és több százezer háztartás jelent meg vevőként az ingatlan piacon pár év leforgása alatt. Hogy a lakáspiaci lendület kitartson, 2002 környékén engedélyezték a devizahitelezést, ami a támogatott forinthiteleket azok feltételeinek folyamatos szigorításával párhuzamosan visszaszorította. 2009-re, bár az újonnan kihelyezett lakáshiteleken belül szinte kizárólag devizahitelek voltak már csak, a kormányzat mégis úgy döntött, hogy a korábbi ún. kiegészítő kamattámogatásos és ún. forrásoldali kamattámogatott hitelek a szocpollal együtt megszűnnek és helyettük csak egyféle, kizárólag új lakás vásárlására vagy építésére felvehető, minimális állami szerepvállalással járó támogatott forinthitel marad csak. Erről a 134/2009. (VI. 23.) Kormányrendeletben rendelkeztek és meglepő módon mind a mai napig igényelhető még néhány pénzintézetnél, pedig időközben 2012-ben kijött egy új, ún. Otthonteremtő támogatott lakáshitel is (341/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet).

Ezt váltotta 2015. végén a CSOK (16/2016. (II.10.) Kormányrendelet az új lakásokra és 17/2016. (II.10.) a használt lakásokra, melyek ún. városi településeken 2023. végéig voltak igényelhetőek. Azokon kívül, az ún. preferált kistelepüléseken pedig Falusi CSOK néven továbbra is igénybe vehetők, sőt, még bővítették is az elérhető összegeket 2024. január 1-től.

Ezen felül pedig 2024-től bevezették a CSOK Pluszt is (518/2023. (XI.30.) Kormányrendelet a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról). Erről az összetettsége miatt külön menüben írunk.